Skip navigation

Filmajánló

2021

Édesvízi gerinctelenek

Freshwater invertebrates

Az édesvízi gerinctelenek című film látványos áttekintést nyújt a vizes élőhelyek gerinctelen állatvilágáról. Ezek az állatok az édesvízi ökoszisztéma és táplálékhálózat fontos részét képezik. Életciklusuk legalább egy részét édesvízben, folyóban, patakban, tavakban töltik. Az édesvízi gerinctelenek létfontosságú szerepet játszanak vizünk minőségének fenntartásában; segítenek lebontani a holt szerves anyagokat, és táplálékforrást nyújtanak a halaknak, madaraknak és emlősöknek.

Rendezte: Kriska Ferenc Írta: Kriska György Narrátor: Kálid Artúr Zene: Ruskó Péter, Székely Márton Operatőr: Kriska Ferenc, Kriska György Vágó: Kriska Ferenc Sound Design és utómunka: Lerner Balázs, Rocky Shore Pictures Producer: Tóth Zsolt Marcell - Filmdzsungel

2019

A VÍZIPÓK TÉNYLEG CSODAPÓK - 1. RÉSZ

Az elhagyatottnak tűnő csigaház áttetsző héja mögött különös árny tűnik fel, majd felbukkan gazdája is a búvárpók. A vízipók-csodapók művésznéven híressé vált mesehős, hosszú téli álom után, kínzó éhségtől hajtva merül víz alá és ered egy tegzeslárva nyomába. A kiszemelt zsákmány lágy testét ellenálló lakócsőbe rejti, ami próbára teszi pókunk vadásztudományát. Végül sikerül mégis fogást, pontosabban harapáshelyet találnia a szerencsétlen csőlakón. A búvárpók a víz alatt is csak levegővel körülvéve tud táplálkozni, így a lakoma előtt víz alatti hálójába levegőt gyűjt, búvárharangot épít. Ennek tágas belsejében kényelmesen elfér termetes zsákmányával együtt. A tegzeshússal jóllakott pókhölgy könnyen kapható egy kis szerelmi hancúrozásra, melynek gyümölcseként megjelenik a színen filmünk hőse, Bundás a pókporonty. A főszereplő testvéreivel vetélkedve mulatságos kalandokon keresztül ismerkedik meg a víz alatti birodalom különös apróságaival, szúnyoglárvákkal, kisded csíkbogár lárvákkal, kérészlárvákkal és egy víziászkával. E fantasztikus teremtmények az ismerkedési folyamat betetőzéseként étekként szolgálják főhősünk testgyarapodását. Közben különös dolgokra derül fény. A csiborokat tanulmányozva megtudhatjuk például, hogy a bogarak miért tiltott csemegék a búvárpókok számára és milyen hátrányokkal jár a csigaropogtató csibor lárva nagyfokú rövidlátása. A búvárpókokra is halálos veszélyt jelentő vízi lakótársak közül az álarcos útonállóként is elhíresült szitakötő lárvák és néhány ragadozó vízipoloska is leteszi névjegyét. A cikázva úszó karmos harcos (csíkpoloska), a lesből támadó pálcika lovag (botpoloska) és a mindenkin győzedelmeskedő víziskorpió nagyúr valódi énjéről hátborzongató jelenetek rántják le a leplet. A serdülőkorba lépő Bundás kezdeti vadászsikerein felbuzdulva vakmerőn száll be a predátorok viadalába. Hatalmas elszántsággal összecsap egy kőkemény ellenféllel, a vízfenéken portyázó fátyolka lárvával. Habár nagy nehezen sikerül legyőznie a félelmetes ragadozót az ütközetben ő maga is életveszélyesen megsebesül. Csak reménykedhetünk abban, hogy túléli a kíméletlen összecsapást, és így továbbra is részesei lehetünk víz alatti kalandozásainak.

A VÍZIPÓK TÉNYLEG CSODAPÓK - 2. RÉSZ

A rákocskákon és lágytestű rovarlárvákon felcseperedett vízipók nyár közepére már képes harcba szállni a könnyű páncélzatú búvárpoloskával is és már nem okoz gondot számára a vízifátyolka lárva elejtése sem. Miközben rendületlenül gyéríti a víz alatti rovarvilágot, az égbolton sötét felhők gyülekeznek. Aztán egyszer csak megnyílnak az égi csatornák és a szemerkélő eső nyári záporrá fejlődik. A nagyobb esőzések elárasztják a giliszták földalatti járatait. A felszínre menekülő, fuldokló férgek egy részét tavacskákba, patakokba sodorja a bő csapadékvíz. Itt a felajzott lópiócák lakomára invitálják a békés földtúrókat, ahol nem díszvendég, hanem főétel szerepet szánnak nekik. Bundás élete továbbra is a táplálékszerzés körül bonyolódik. Félelmetes harcossá válva elorozza póktesója zsákmányát és rettegésben tartja a ragadozó csíkbogár lárvákat is. Ezek a szorult helyzetükből kivezető egyetlen utat az intenzív testépítésben látják. Hatalmasra nőve talán legyőzhetik pókunkat. Súlyzós gyakorlatok helyett a mértéktelen zabálásban hisznek, megszállottan ritkítani kezdik a gerinctelen sokaságot. A mind jobban eldurvuló vadászat során már a halak és békalárvák sincsenek biztonságban tőlük. Egy portyázó csíkbogárlárva szembekerül ősi ellenségével, a vízipókkal. Most végleg eldőlhet, hogy ki az igazi predátorkirály. Összecsapásuk csak másodpercekig tart, de ez is elég ahhoz, hogy pókunk belássa esélytelenségét és hanyatt-homlok elmeneküljön. A tavacska mélyén szörnyű drámák követik egymást megállíthatatlanul. Ennek egyedüli oka az, hogy a csíkbogárlárvák falánksága egyre csak nő és növekedik. Talán már csak percek vannak hátra a főszereplő, Bundás pusztulásáig. A szívünkhöz oly közel álló hősünkön, aki a szemünk előtt vált pókporontyból félelmetes harcossá már csak a csoda segíthet. Szerencsére vannak még csodák. A csíkbogárlárva egy a testében rejtőző szörnyűséges alien parancsára a partra mászik, hogy elevenen temesse el magát. A földalatti rejtekben a lárvabőrt felszakítva tör elő testéből egy hófehér „alien”, a báb. A bábból több heti fejlődést követően születik meg a kifejlett csíkbogár, mely visszatér a vízbe. A félelmetes ragadozó vízbemerülése véget vet a halak nyugodt életének, mert az éhes fenevad már alig várja, hogy elfogyaszthassa első hallakomáját. A nyári nyüzsgés elmúltával lecsendesül a tó gerinctelen sokasága. Egyesek küldetésüket teljesítve, míg mások fajuk fennmaradása szempontjából értelmetlenül pusztultak el. A túlélők most egy időre visszavonulnak, hogy később újult erővel folytassák élet-halál harcukat a fennmaradásért. A téli kényszerpihenő előtt Bundás elkölti utolsó bolharák vacsoráját, majd nyugovóra tér azzal a reménnyel, hogy a fagyvilág elmúltával újabb mesés kalandok várnak rá.

Műfaj: Ismeretterjesztő természetfilm
Film hossza: 2×25 perc
Írta: Kriska György
Narrátor: Vass Gábor
Rendező: Kriska György
Operatőr: Kriska György, Tóth Zsolt Marcell, Balázs Gergely, Lerner Balázs, Tisza Balázs
Producer: Tóth Zsolt Marcell
Gyártó: Filmdzsungel Stúdió

2016

A DUNAVIRÁG MENTŐAKCIÓ

Meleg nyári alkony a Dunánál, Tahitótfalu mellett. Az andalító csendben most még senki sem gondolná, hogy a folyón átívelő híd hamarosan milliók mészárszékévé változik. A víz mélyén különleges megjelenésű ízeltlábúak, a rovarok közé sorolt kérészek lárvái élnek. Az egyedek csak a nász időszakában úsznak fel a vízfelszínre, hogy szárnyas rovarrá alakulva párt találjanak. A dunavirág rajzása sötétedéskor, este nyolc óra körül kezdődik, és tíz óráig tart. A rajzás nyitányaként a lárvák a víz felszínére úsznak, ahol előbújnak a szárnyas rovarok. Egyetlen céljuk az, hogy elszakadva vízi élőhelyüktől szaporodásukkal biztosítsák fajuk fennmaradását. De vajon mi történik ekkor a hídnál, amely kivilágítva várja a gyanútlan rovarokat? A dunavirág mentőakció rendhagyó természetfilm: nem csak a dunavirágok életét mutatja be, hanem dokumentálja a dunai kérészek megmentésére tett erőfeszítéseket is. Magas érzékenységű kamerákkal készített éjszakai felvételek segítségével soha nem látott képeken figyelhetjük meg hazánk egyik legkülönösebb rovarfajának viselkedését, és megtudhatjuk, hogyan állíthatók a legújabb tudományos felfedezések a természetvédelem szolgálatába.

A "Gerinctelen gengszterek" című térhatású (3D) film 6 perces változata. Az anaglif film piros-kékeszöld (red-cyan) szemüveggel nézve, monitoron és projektorral kivetítve is térhatású. A film az édesvizekben élő néhány különleges életmódú gerinctelen élőlényt mutat be. A narrátorszöveggel ellátott film lejátszókeretbe van ágyazva, ezért kimerevíthető, előre- és visszatekerhető, valamint elnémítható. A lejátszáshoz mindhárom fájlt egy mappába kell másolni. Az indításhoz a 3d-film.exe fájlra kell kattintani. A bezárás a lejátszófelületre kattintva történhet.