Skip navigation

Osztatlan záróvizsga

A záróvizsgával kapcsolatos tudnivalók a biológia-szakos tanári nappali és levelező hallgatók részére

A szakos vizsgarész időpontja: 2019.június 19. 9.00 óra A vizsga helye: TTK, Pázmány Péter stny. 1/C. Déli tömb 1-711-es terem A záróvizsga-bizottság elnöke: Kriska György A záróvizsga-bizottság tagja: Pogány Ákos A záróvizsga-bizottság tagja: Udvarhelyiné Nyárádi Mariann A záróvizsga-bizottság külső tagja: Ács Zoltán

A biológia szakmódszertanos záróvizsgarésszel kapcsolatos információk:

Ebben a Biológiai intézetben lebonyolított záróvizsgarészben a hallgatók megvédik szakdolgozatukat és biológia szakmódszertani tételekből vizsgáznak. A védés során 10 percben kell összefoglalni a szakdolgozat eredményeit és célszerű mindeközben diasort is bemutatni. A diszciplináris szakdolgozatok esetében a szakmódszertani fejezetre az előadás végén kb. 2 percben kell kitérni. Ezen kívül még 5 perc jut a kérdések megválaszolására. A védésen a bírálóknak kell jelen lenniük. Amennyiben ez nem megoldható, akkor a szakfelelős előre jelzi a TKK-nak, hogy a védés nem a bírálókkal, hanem a bizottsági tagokkal lesz lebonyolítva. A védésen a témavezetők jelenléte is ajánlott. A bírálókat és a bizottság külső tagjait a TKK hívja meg.

Biológia szakmódszertani tételek biológia osztatlan tanárszak

  1. Az iskolai munka tervezésének szintjei, összetevői. A tantervek műfajai és típusai, szerepük a tantárgy tervezésében. A általános iskolai, gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai biológiaoktatás összehasonlítása.
  2. Az iskola pedagógiai programjának összetevői. A tanév és a tanóra tervezése: a tanmenet és az óratervezet.
  3. A tankönyvek és segédkönyvek fogalma, fajtái, kiválasztásuk és elemzésük szempontjai. A tankönyvhasználat hibái és lehetőségei. Szövegelemzési feladatok a biológiában.
  4. A biológia tanítása során alkalmazott órajellegek és óratípusok. A motiváció szerepe, formái és alkalmazási lehetőségei a biológiaoktatásban.
  5. Az értékelés formái, funkciói, alapelvei a biológia oktatása során. A szóbeli értékelés szerepe, formái és módszerei a tanórán; a tanár kérdezéstechnikája. A tanulói referátumok, projektmunkák előkészítése és értékelése.
  6. Az írásbeli feladattípusok és alkalmazásuk a biológiai ismeretek értékelésében. A biológiatanításban használt feladattípusok. Az írásbeli dolgozatok összeállításának szempontjai, lebonyolítása, javítása, értékelése.
  7. A biológiaóra szervezési formái I.: a frontális munka típusai, szerepe, pedagógiai és módszertani értéke.
  8. A biológiaóra szervezési formái II.: a nem frontális munka típusai, szerepe, pedagógiai és módszertani értéke.
  9. A szemléltetés fogalma, szerepe, eszközei; frontális és nem frontális szemléltetési módok. A tanár táblai munkájának módszertana.
  10. Informatikai eszközök és módszerek alkalmazási lehetőségei a biológia tanításában.
  11. 11. Az érettségi vizsga biológiából: felépítése, követelményei, értékelése.
  12. Az egészségnevelés fogalma, helyzete a közoktatásban. Az egészségnevelés összetevői. A biológiatanár szerepe, lehetőségei, módszerei az iskolai egészségnevelésben.
  13. A tanulókísérletek szerepe, előkészítése, lebonyolítása. A munkalapok összeállításának szempontjai.
  14. A biológia szertár felszerelése és az élősarok.
  15. Munka a biológiai laboratóriumban I. – Optikai alapon működő vizsgálati eszközök és használatuk. A vizsgálatok képi dokumentációjának elkészítése.
  16. Munka a biológiai laboratóriumban II. – Tanulói vizsgálatok I. – fotoszintetizáló szervezetek (mohák, harasztok, csírázás, gyökér, szár levél, virág, termés).
  17. Munka a biológiai laboratóriumban III. – Tanulói vizsgálatok II. – Gerinctelen állatok (szivacsok, csalánozók, laposférgek, gyűrűsférgek, puhatestűek, rákok, pókszabásúak, rovarok), biokémiai és élettani vizsgálatok.
  18. A környezeti nevelés módszerei: szabadég-iskola, projektmódszer, tanulmányi kirándulás és terepgyakorlatok szervezése és lebonyolítása.