Skip navigation

Osztatlan záróvizsga

A szakdolgozattal és a záróvizsgával kapcsolatos tudnivalók a biológia-szakos tanári nappali és levelező hallgatók részére

Szakdolgozat

 

A szakdolgozatot a hallgató valamely szakjának megfelelő Tanszékcsoport felügyelete alatt kell készíteni. Ha a szakdolgozat felügyelője a Biológia Tanszékcsoport, és témavezetője nem a BTCs oktatója, szükséges a BTCs oktatói közül egy belső konzulens is.

 

A szakdolgozatot, ha ez nem módszertani témájú, szakmódszertani fejezettel kell kiegészíteni. A kiegészítő fejezet terjedelme 10–15 oldal ábrákkal, táblázatokkal és irodalomjegyzékkel együtt. A kiegészítő fejezet elkészíttetése a témavezető feladata, de a Biológia Szakmódszertani Csoport a fejezet kidolgozásához segítséget nyújt. A kiegészítő fejezet elkészítését, a feltéteknek való megfelelést a Szakmódszertani Csoport igazolja. Ez a záróvizsgára bocsátás egyik feltétele.

           

 Záróvizsga

 

A biológia-tanári záróvizsga két részből áll:

 

1.      A szakdolgozat megvédése tanszéki beszámoló keretében a tanszékvezető, a témavezető, az opponens és a záróvizsga-bizottság legalább egy tagja jelenlétében történik.

 A szakdolgozat elbírálásának egységes szempontjai megtekinthetők a TO honlapján.

 

2.      A szóbeli záróvizsga részei:

 A vizsga egyik része a biológiai szakmai törzsanyagból összeállított tételek alapján történik (lásd Biológia tételek).

A vizsga másik része a természettudományi tanárszakos képesítővizsga, mely két tematikus részből, ennek megfelelően két – külön-külön értékelt  –  feleletből áll.

a.        A szakmódszertani vizsgarész a biológia szakos felkészültség pedagógiai alkalmazására, a szakhoz kapcsolódó iskolai tantárgy tervezésére, oktatására, taneszközeire stb. vonatkozó kérdéseket tartalmaz  (lásd Biológia szakmódszertani tételek).

b.        A pedagógiai-pszichológiai vizsgarész tartalma a hazai oktatás rendszerének, fejlesztésének problématörténeti és összehasonlító elemzésére; a pedagógiai innovációra; globális nevelési, oktatási problémákra és az iskolai gyakorlatok tapasztalataira irányul (lásd  A tanári képesítővizsga pedagógiai-pszichológiai vizsgarészének követelményei)

 

Bármely szóbeli felelet elégtelen érdemjegye esetén, a záróvizsga minősítése is elégtelen. A záróvizsga érdemjegyének számítása az ELTE TTK TVSZ szerint történik.

 

           

 

Biológia tételek

 

1.         Az élő szervezetben található szervetlen és szerves vegyületek főbb csoportjai: anionok, kationok, építőkő molekulák, makromolekulák, zsírtartalmú komplexek.  Általános jellemzésükön túl néhány konkrét példával illusztrálja az egyes vegyületcsoportok szerepét az életfolyamatokban.

Az enzimek működésének jellemzői, az enzimek szerepe (szükségessége) az életfolyamatokban.

2.         Az anyagcsere folyamatok szerveződésének elve (lebontás, felépítés stb.) és szintjei.  Az energiaraktározás típusai, felszabadítás módjai és hatékonyságuk.  A főbb vegyületcsoportok anyagcseréjének kapcsolatai egy sejt anyagcsere rendszerében.

Az élő szervezetek külső energiaforrásai.  Az élő szervezetek (anyagcsere) folyamatainak termodinamikája: a sorozatreakciók egyes lépéseinek szabadenergia egyenlege, megfordíthatósága, kapcsolt enzimreakciók, a külső energiaforrások szerepe.

3 .        Információhordozó biopolimerek, az információátadás lehetséges irányai és mechanizmusai.  Az információ átadás pontosságának biztosítékai, és megváltozásának okai/lehetőségei.

Az állandóság és változás egyensúlyának jelentősége és szerepe a különböző biológiai szerveződési szinteken.

4.         A genetikai információ szerveződése: szerkezete, működése, és kifejeződésének szabályozási lehetőségei.

A genotípus és a fenotípus kapcsolata, allélikus és gén- kölcsönhatások, környezeti hatások.

A genotípus (in)stabilitásának következményei egy élőlény esetében, és egy faj szintjén.

5.         A vírusok, a prokarióta és eukariota, (állati és növényi) sejtek összehasonlítása:

a) Szerkezetük jellemzése (pl. a sejtorganellumok funkciója és eredete).  Létezésüknek, mint szaporodásra és evolúcióra képes rendszereknek, főbb molekuláris sajátságai: energianyerésük, szaporodási stratégiáik, örökletes anyaguk szerkezete.

b) Az élővilágban elfoglalt helyük és szerepük (az egymással és a környezettel kialakult kölcsönhatásaiknak molekuláris jellemzői: együttműködés, versengés,élősködés, molekuláris adaptáció, egészségügyi és gazdasági jelentőségük.

6.         A sejtek közötti kapcsolatok szerepe soksejtű élőlényekben: a sejtek közötti kommunikációt biztosító molekuláris jelek és továbbítóik csoportosítása.  A jelátviteli mechanizmusok általános tulajdonságai, néhány típusának bemutatása konkrét példa alapján.

Specializált sejttípusok (szövetek): feladatuk a sejtek közötti munkamegosztásban, molekuláris szintű együttműködésük és egymásrautaltságuk bemutatása néhány példán.

7.         Sejtélettan: A sejtmembrán felépítése. Átjutás a membránon. Csatornák, transzporterek, pumpák. Receptorok. Szignalizáció. Az ideg és izomsejtek nyugalmi potenciálja és elektromos aktivitása.

8.         A növények és gombák testszerveződésének általános törvényei.

A teleptest szerveződési szintjei, a valódi szövetes – hajtásos növények testszerveződésének szabályai. A gametofiton és sporofiton arányainak változásai. A szervezeti szintű szabályozás formái: polaritás, pozitív és negatív gravitropizmus, apikális dominancia, hormoneloszlások. A növényi plaszticitás, következményei, és gyakorlati jelentősége: regenerációs és vegetatív szaporítási lehetőségek.

9.         A növények és gombák biokémiájának sajátosságai.

Általános és speciális szintézis-utak Az autotrófia következményei a növényi szervezetben: a fotoszintetizáló és nem fotoszintetizáló sejtek anyagcseréjének különbségei. N- és S-autotrófia. Speciális aminosavak, proteinek, kitin a gombákban. A kloroplasztisz, a mitokondrium és a citoplazma együttműködése: a genomok kapcsolatai, fénylégzés, a RUBISCO szintézise.

10.       Szabályozási mechanizmusok a növényekben és gombákban.

A hormonális szabályozás formái. Az ingerületi folyamatok különbségei a növényi és állati szervezetekben (a nasztikus folyamatok mechanizmusa). A fény szabályozási mechanizmusai a növényekben, gombákban és állatokban: hasonlóságok, különbségek

11.       A struktúra és a funkció összefüggései a gyökerekben:

A gyökerek kialakulása az embrionális fejlődés során, a fiatal és vastagodott gyökerek szövettana. A vízfelvétel fizikai, biokémiai és sejttani alapjai. A víz felvétele és szállítása a gyökérben. Ionfelvételi mechanizmusok, a sejtfal szerkezete és ionkötő helyeinek szerepe a kationok felvételében. A sejtmembrán elektrontranszport rendszerei, csatorna- és transzportfehérjéi.

12.       A struktúra és a funkció összefüggései a szárban:

A hajtás szöveteinek differenciálódása, a szár szövettani leírása. A xilém és floém sejttípusai. A xilém szerkezete és a vízszállítás összefüggései. A könnyezés és a párologtatás. A rostasejtek szerkezete és a szervesanyag szállításának összefüggései. A rostasejtek, rostacsövek és a kísérősejtek közötti fiziológiai és anatómiai kapcsolat. A szervesanyag szállításának mechanizmusa: loading és unloading. A transzfer sejtek szerkezete és működése.

13.       A struktúra és a funkció összefüggései a levélben

A levelek evolúciója, határozási bélyegek egy levél leírásához, a levelek szövettana az egyes típusokon keresztül. A C3-as, C4-es és CAM típusú fotoszintézis szervezettani, sejttani és biokémiai alapjai. A gázcserenyílások és a párologtatás. Az ökológiai tényezők hatása a levél morfológiájára, szövettanára.

14.       A növények és gombák sajátosságai a szaporodásban és az egyedfejlődés folyamatában

Az ivarszervek és a spóraképző szervek szerkezete a teleptestűekben és a hajtásos növényekben. A kétszakaszos egyedfejlődési típusok példákkal. Az ivarsejtképzés variációi, ivarsejt- és spóratípusok. A virág evolúciója, szerkezetének variációi a beporzáshoz történő alkalmazkodás során. A virágzás élettana: tavasziasítás, fényindukció, fitokrómok, a virágzást szabályozó hormonok.

15.       A nyitvatermők és zárvatermők evolúciója.

Fő szabályok a nyitvatermők és zárvatermők rendszerezésében. A morfológiai és kemotaxonómiai rendszerezés. A rendszerezés molekuláris biológiai alapjai. A legfontosabb fejlődési irányok és taxonok ismertetése.

16.       A Radiális és Spirális barázdálódású állatok főbb csoportjainak összehasonlítása (szimmetria viszonyok, a testüreg kialakulása, lárvatípusok stb.) különös tekintettel az evolúciós kapcsolatokra.

17.       A szelvényesség kialakulásának jelentősége, módosulása az evolúció során, a szelvényezett állatok nagyobb csoportjainak összehasonlító elemzése. (evolúciós trendek, morfológiai és ökológiai különbségek stb.).

18.       A chordáták kialakulásának elméletei, rendszerezésük nehézségei, molekuláris biológiai módszerek alkalmazása a taxonómiában.

19.       Az életmód és testfelépítés összefüggése a gerincesek különböző csoportjaiban, a Vertebráták főbb taxonjainak összehasonlítása szünapomorfiák alapján.

20.       A biológiai és a kulturális evolúció összefüggései. A hominid jellegek kialakulása, az ember evolúciójának fázisai: az Archanthropus, a Praeanthropus a Palaeanthropus és a Neanthropus fázis összehasonlító jellemzése.

21.       Ember és környezete: a Homo sapiens biodiverzitása; a földrajzi rasszok kialakulása és az europid, a mongolid, a negrid és az ausztralid földrajzi rasszok jellemzése.

22.       A humán növekedési minta speciális jellemzői, kialakulásának evolúciója. A pre- és posztnatális növekedés sajátosságai és szerveződése. A testalkat és a testösszetétel életkori változásai.

23.       Szekuláris növekedés változások jelenségei, okai. A genetikai kontroll és a környezeti tényezők hatása a növekedésre és az érésre.

24.       Nedvkeringés az állatvilágban:          A keringési rendszer szerepe a homeosztázisban, evolúciója. Nyílt és zárt keringés, különleges megoldások (trachearendszer, béledényrendszer). A szív felépítése és működése. a keringési rendszer elemei és szerepük (szélkazán, rezisztenciaerek, kapillárisok, vénák). A keringés szabályozása (lokális és központi mechanizmusok). A vér. Alakos elemek és vérplazma. Az oxigén és széndioxid szállítása. Véralvadás. Az immunológia alapkérdései. Oltások, vércsoportok.

25.       A gázcsere az állatvilágban: A gázcsere szerepe a homeosztázisban, evolúciója. Életmódfüggő sajátságok. Az emlőstüdő felépítése és működése. A légzőmozgások. Az oxigén és széndioxid szállítása. Az oxigén szerepe az energiafelszabadításban. A légzés szabályozása.

26.       Víz-, és ionforgalom az állatvilágban: A kiválasztórendszer evolúciója. A gerincesek folyadékterei, szabályozott paramétereik. A víz-, és ionforgalom életmódfüggő sajátosságai. Az emlős vese felépítése és működése. Filtráció, visszaszívás, szekréció. A clearance. A veseműködés szabályozása.

27.       Táplálkozás az állatvilágban: A táplálékfelvétel törzsfejlődése. A tápcsatorna felépítése, az egyes részek funkciója. Emésztőenzimek. A tápcsatorna működésének szabályozása. A különböző tápanyag molekulák sorsa. Transzport tápanyagok. A glukóz anyagcsere szabályozása. Raktározás és mozgósítás. A táplálkozás és az ember egyedfejlődése: táplálékigény a növekedés alatt, a táplálkozás endokrin vonatkozásai, a hiányos, ill. a túltáplálás következményei.

28.       Az állati mozgás: A mozgatószervek evolúciója. Az emlős izom felépítése és működésének molekuláris mechanizmusa. A mozgás szabályozása. Izom-, és ínorsó, az egyensúlyszerv. Gerincvelői reflexek. Az agytörzs, kisagy, törzsdúcok és a mozgatókéreg szerepe.

29.       Érzékelés az állatvilágban: Az érzékszervek típusai, általános működési sajátságok. Telereceptorok: látás, hallás, szaglás. Kontakt receptorok: tapintás, ízlelés.

30.       A neuroendokrin szabályozás: A hoemosztázis központi szabályozása. A vegetatív idegrendszer felépítése. Az emlősök hipotalamo-hipofizeális rendszere. Inhibiting és releasing hormonok, trophormonok. A növekedés szabályozása. Az emberi növekedés és érés szabályozásának pubertáskori változása. A menstruációs ciklus. Terhesség és szülés. A stressz.

31.       Az idegi szabályozás: Az idegrendszer törzsfejődése. Az emlős idegrendszer felépítése. Perifériás és központi, szomatikus és vegetatív idegrendszer. Az agykéreg érző, mozgató és asszociatív régiói. Alvás és ébrenlét. Bioritmusok. Plaszticitás. Tanulás és emlékezés. A beszéd.

32.       Környezet és tolerancia. Limitáció és adaptáció. Populációk demográfiai jellemzése. Niche-elmélet. Közösségek ökológiája. Komplexitás és stabilitás problémája. Idődinamika, szukcesszió. Sziget-biogeográfia. Anyag- és energiaforgalom. Bioszféra és környezetvédelem.


Záróvizsga szakmódszertani témakörei

 

Az iskolai munka tervezésének szintjei, összetevői. A tantervek típusai és műfajai, szerepük a tantárgy tervezésében.

Az általános iskolai, gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai biológiatanítás összehasonlítása.

Érettségi vizsga biológiából: a közép- és emeltszintű vizsga célja, szerkezete, követelményei, a követelmények szerepe a szaktanári munka tervezésében, kivitelezésében. A tételek összeállításával és a vizsgáztatással kapcsolatos követelmények és eljárások. A felkészítés lehetőségei.

Órajellegek, óratípusok, az egyes óratípusokra történő felkészülés. Az alkalmazó-gyakorló óra szerepe, lebonyolítása, módszerei.

A biológia óra szervezett formái; a frontális és nem-frontális osztálymunka típusai, tervezése, szervezése és ezek összehasonlítása konkrét példákon keresztül.

Gyakorlati órák a biológiaoktatásban.  A gyakorlati órák előkészítése, lebonyolítása. A tanulókísérletek szerepe a biológiatanításban.

A szemléltetés fogalma, fajtái, formái, eszközei a biológiaórán. A tanár táblai munkájának módszertana.

Az értékelés formái, funkciói, mérésmetodikai alapelvei a biológia oktatása során.

Az írásbeli feladattípusok és alkalmazásuk a biológiai ismeretek értékelésében. Az írásbeli ellenőrzés lebonyolítása, javítása és értékelése. A témazáró dolgozat összeállításának szempontjai; a dolgozatok javítása.

A munkalapok és feladatlapok fogalma, fajtái, összeállításuk szempontjai és felhasználásuk a gyakorlati vizsgálatokban. A biológia szertár felszereltsége, az élősarok.

A tankönyvek és segédkönyvek fogalma, fajtái, kiválasztásuk és elemzésük szempontjai. A tankönyvek használata.

Informatikai eszközök és módszerek alkalmazási lehetőségei a biológiaoktatásban. A Világháló alkalmazási lehetőségei a biológia tanításában, tanulásában.    

Tanórán kívüli tevékenységek a tanteremben és a tantermen kívül. A projektmódszer alkalmazása a biológiaoktatásban. Biológiai tanulmányi versenyek, a versenyfelkészítés lehetőségei.

Az egészségfejlesztés területei, módszerei a biológiatanításakor.

Tanulmányi kirándulás, tábor, erdei iskola szervezése és lebonyolítása. A biológiatanár szerepe a környezeti nevelésben.

 

 

A tanári képesítővizsga pedagógiai-pszichológiai vizsgarészének követelményei

 

 

I.

 

A tanári képesítővizsga pedagógiai-pszichológiai vizsgarészében a vizsgázó eddigi elméleti tudását és az iskolai gyakorlatokon szerzett tapasztalatait komplex módon mutatja be az előzetesen elkészített írásbeli vázlat alapján.

A vizsgarész követelménye:

az alábbi Témajegyzék-ből egy szabadon választott téma vagy jelentős témarészlet kifejtése: a téma előzetesen elkészített vázlatának bemutatása, majd a vizsgabizottság által választott részprobléma részletes bemutatása. A vizsgarész teljesítéséhez előzetesen írásban el kell készíteni és a vizsgabizottságnak a vizsga napján benyújtani a választott téma fő szempontjait tartalmazó vázlatot, gondolat-térképet (esetleg demonstrációs anyagot), valamint a téma kifejtéséhez feldolgozott szakirodalom listáját. A felelethez ezt természetesen fel lehet használni.

 

A pedagógiai-pszichológiai vizsgarész fő értékelési szempontjai:

 

a feldolgozott szakirodalom relevanciája,

az elmélet és a gyakorlat összekapcsolása,

a szaknyelv használata,

a téma prezentációja.

 

 

II.

Témajegyzék

 

A család és az iskola kapcsolata

A tanórai és a tanórán kívüli pedagógiai tevékenység

Szervezési módok, módszerek a nevelés-oktatás folyamatában

Konfliktusok az iskolában

Pedagógiai értékelés, különös tekintettel a tanuló teljesítményének értékelésére

A központi, tervezést befolyásoló dokumentumok hatása a gyakorlatra

Terv és valóság a pedagógiában

Adaptivitás az oktatásban

Tanulási nehézségek tünetei, okai, korrekciója. A hatékony tanulás

Tehetségnevelés az iskolában

Multikulturális és interkulturális nevelés

A tanári és tanulói munka eszközei, segédletei az oktatásban

Jogok és kötelességek az iskolában. A törvényi előírások és az iskolák valósága

Az iskola aktuális és távlatos hatása a tanulók és a tanárok testi-lelki egészégére

 „Hagyományos” és „alternatív” iskolák

Az optimális iskolamodell jellemzői

 

III.

Szempontok és irodalom a témák kifejtéséhez

 

Az alábbiakban az egyes témákhoz kapcsolódóan – csupán orientálási céllal – kérdéseket, szempontokat adunk, felhasználható, felidézhető szakirodalmat jelölünk meg.

 

1.         A család és az iskola kapcsolata

Az iskola mint a családi nevelés segítője, kiegészítője, korrigálója. A család és az iskola kapcsolatának megtapasztalt hagyományos és új(szerű) módjai, fórumai. A család diszfunkcionális működése. Gyermekvédelem az iskolában. Pedagógiai szakszolgálatok a család és az iskola segítésére. Az osztályfőnök szerepe a család és az iskola kapcsolatában. „Sikamlós témák” az osztályfőnöki órán. A szaktanár osztályfőnöki szerepben.

2.         A tanórai és a tanórán kívüli tevékenység

A tanítási óra menetének, felépítésének megtapasztalt változatai. Mi motiválta a tanulókat a tanítási órán? Intrinzikus és extrinzikus motivációs tényezők az oktatásban. A házi feladat szerepe az oktatás folyamatában. A tanulók önálló tanulási szokásai. Az iskolai könyvtár és a könyvtári órák szerepe az oktatásban. A tanulmányi kirándulás lehetséges szerepe a pedagógiai folyamatban. Projekt-oktatás az elméletben és a gyakorlatban. Az erdei iskolában rejlő pedagógiai lehetőségek, különös tekintettel a környezeti nevelésre. A szakkörök lehetséges szerepe az oktatásban. A tanulók, tanárok, szülők, valamint az iskolafenntartó viszonya a tanórán és iskolán kívüli tevékenységekhez.

3.         Szervezési módok, módszerek a nevelés oktatás folyamatában

A frontális munka, csoportmunka, a párban folyó oktatás és az egyéni munka különböző változatainak értelmezése. A megismert iskolákban milyen szervezési módok alkalmazását ismerte meg? Milyen érvekkel, ellenérvekkel találkozott az egyes megoldásokkal kapcsolatban a tanárok és a tanulók körében? Saját gyakorlatában milyen megoldásokat választott? Milyen közvetlen és közvetett tapasztalatai vannak az egyes szervezési módok megtervezésével, megszervezésével, irányításával, értékelésével kapcsolatban? Direkt és indirekt nevelési módszerek értelmezése, jelenlétük és indokoltságuk a pedagógiai folyamatban. A tanítási és tanulási módszerek az oktatásban, különös tekintettel a verbális közlés, a megbeszélés, a bemutatás és a tevékenykedtetés módszereire. Milyen szem-pontok határozták meg a tanárok és a tanulók módszerválasztását?

4.         Konfliktusok az iskolában

A pedagógiai konfliktus értelmezése. A pedagógiai konfliktus fajtái jelentőségük, kiterjedtségük, illetve a résztvevők szerint. Konfliktusmegoldási stratégiák. A konfliktus jelentősége a nevelés-nevelődés folyamatában. Egy – egyéni pedagógiai vagy tanítási gyakorlatában – tapasztalt, esetleg résztvevőként átélt konfliktus bemutatása, elemzése az okoktól a megoldásig.

5.         A pedagógiai értékelés, különös tekintettel a tanulók teljesítményének értékelésére

A pedagógiai értékelés fogalma. Minőségbiztosítás az iskolában. A pedagógusok részvétele a minőségbiztosítás folyamatában. Az iskolaértékelés mint az innováció egyik lehetséges forrása. A tanulói teljesítmény értékelése mint viszonyítás. A diagnosztikus, a formáló-segítő és az összegező-lezáró értékelés közötti különbség. Az értékelés fajtáinak funkciói, módszerei. A teljesítményértékelés milyen fajtáival találkozott az iskolában, mihez viszonyítottak, mire használták az értékelést, milyen módszereket alkalmaztak a tanárok? Hogyan reagáltak a teljesítmény értékelésére a tanulók, a szülők?

6.         A központi, tervezést befolyásoló dokumentumok hatása a gyakorlatra

A jelenleg érvényes központi tanterv jellemzése. A megismert intézmények tanárai hogyan viszonyulnak a NAT-hoz, a helyitanterv-készítés kötelezettségéhez? Milyen stratégiával készült az első helyi tanterv (1998.), s azóta hogyan oldják meg a helyi tanterv módosításait? Miben fedezhető fel az iskola pedagógiai programja és a helyi tanterv belső kapcsolatrendszere saját szakterületét tekintve? Mit tapasztalt a helyi tanterv és a használt tankönyv használatának viszonyára vonatkozóan?

7.         Terv és valóság a pedagógiában

Milyen hatással van a megismert iskola pedagógiai programja az intézmény életére? Milyen távlati és napi tervezési gyakorlat jellemző a megismert pedagógusok munkájára? Saját tervezésében mi jelentette a legnagyobb gondot? Milyen viszony volt saját tervei (például óravázlata) és a megvalósult gyakorlat között? Miből adódtak az eltérések, és hogyan értelmezi ezeket? A zárt és a nyílt, kreatív oktatás tervezésének milyen sajátosságaival szembesült?

8.         Adaptivitás az oktatásban

Az egységesség, a pluralizmus, a szegregáció, az inkluzivitás, a szelekció, a differenciálás, az adaptivitás értelmezése a pedagógiában. A fenti szakkifejezések-kel leírható jelenségek, folyamatok azonosítása, elemzése saját egyéni pedagógiai és tanítási gyakorlatához kapcsolódva.

9.         Tanulási nehézségek tünetei, okai, korrekciója. A hatékony tanulás

A tanulási nehézségek tünetei, a teljesítményromlás első jelei. Az alulteljesítő gyermek. A lehetséges okok a szakirodalom szerint (a figyelem zavarai, a diszlexia, a diszgráfia, a diszkalkulia; részképesség zavar; normatív és akcidentális krízisek stb.), a tanulási nehézségek okainak feltételezése a tanárok, a tanulók és a szülők körében. A tanulási nehézségek korrekciójának megismert módjai (pl. korrepetálás, a szülők részéről magántanár alkalmazása stb.). Együttműködés más szakemberekkel (iskolapszichológus, nevelési tanácsadó, speciális szakpedagógus) a tanulási problémával küzdő gyermekek érdekében. A hatékony tanulás feltételei. Az eredményes tanulás tanításának milyen módjaival találkozott?

10.       Tehetségnevelés az iskolában

Intelligencia, kreativitás. A tehetség fogalma; a tehetséges tanuló felismerése. A tehetségnevelés hazai megoldásainak bemutatása: gyorsítás, elkülönítés, dúsítás. Tehetséggondozó programok. A tehetséges gyermek beilleszkedésének elősegítése. A „tehetségnevelő” tanár jellemzői. Egyéni pedagógiai és tanítási gyakorlatában a tehetségnevelés milyen megoldásaival találkozott? Saját szakterületén milyen tehetségnevelési törekvéseket ismert meg?

11.       Multikulturális és interkulturális nevelés

A multikulturális és az interkulturális nevelés értelmezése. Tolerancia; előítélet, sztereotípia, diszkrimináció. Cigány tanulók az iskolában. Magyarországon élő nemzetiségek képzési feltételei, sajátos lehetőségei az oktatásban. A hazánkban – főleg az utolsó évtizedben – egyre nagyobb számban megjelenő más anyanyelvű tanulók helyzete a közoktatásban. Olyan pedagógiai jelenségek, folyamatok bemutatása, amelyekkel ebben a témakörben egyéni pedagógiai és tanítási gyakorlata során szembesült.

 

12.       A tanári és a tanulói munka segédletei, eszközei az oktatásban

A szaktárgyában megismert taneszközök bemutatása, a tanításban-tanulásban betöltött szerepük, hatékonyságuk értékelése. Saját készítésű taneszköz bemutatása, értékelése. Mit jelent a szabad tankönyvválasztás általában, illetve speciálisan saját szakterületén, abban/azokban az iskolá/kban, amelyeket megismert? A tanítási gyakorlata során megismert tankönyvekről kialakított véleménye (hogyan segítik a tanítást, a tanulást). Ismeretei és tapasztalatai szerint milyen a megfelelő (tanítás során is felhasználható, tanulható is) tankönyv? A legújabb taneszközök (multimédia, internet, CD-ROM) az iskolában – álom?, valóság?

13.       Jogok és kötelességek az iskolában. Törvényi előírások és az iskolák valósága

A közoktatási törvény a tanulók, tanárok, szülők jogairól és kötelességeiről, érdekérvényesítési lehetőségeiről. Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata. A tanárok iskolán belül szakmai szerveződései: munkaközösségek; egy osztályban tanító pedagógusok együttműködése. A szülők szervezetei: iskolaszék és munka-közösség; hatáskörük, működésük. A tanulói autonómia lehetőségei és korlátai. Az autonómia tanulása, az autonómiát támogató tanári magatartás. A diákok önszerveződése (DÖK), a segítő pedagógus feladatai. Az iskolai szabályozás értékközvetítő, magatartásformáló szerepe; a házirend mint – az iskolák többségében – a magatartás értékelésének alapja. Egyéni és tanítási gyakorlata során megismert intézmény/ek jellemzése a fenti szempontok szerint.

14.       Az iskola aktuális és távlatos hatása a tanulók és a pedagógusok testi-lelki egészségére

A testi egészséget veszélyeztető körülmények az iskolában (bútorok, világítás, tér, mozgási lehetőség, étkezés, időbeosztás stb.) A pedagógus lehetőségei az oktatási körülmények alakításában. A tanuló egészséges fejlődését veszélyeztető, a pedagógiai hatásrendszerből eredő, relatív és abszolút ártalmak. A kirekesztés mint iskolai ártalom. Túlterheltek? alulterheltek?, rosszul terheltek a tanulók? A testi-lelki egészségromlás tünetei. Iskolai tapasztalatai a tanulók életmódjával, egészség-magatartásával kapcsolatban. Mit tapasztalt a drogveszély (alkohol, cigaretta, kábítószer) iskolai megelőzésével illetve kezelésével kapcsolatban? Gyermekvédelem az iskolában. A gyermekvédelmi felelős megismert tevékenységköre. A pedagógus pálya foglalkozási ártalmai. A kiégéshez vezető út. Rekreációs formák, megküzdési stratégiák.

15.       „Hagyományos” és „alternatív” iskolák

A hagyományosság és az alternativitás értelmezése a mai hazai iskolákra vonatkoztatva. Valamely jól megismert (hagyományosnak vagy alternatívnak tekinthető) iskola bemutatása önállóan választott, az iskola koncepciója és működése szempontjából meghatározónak tartható szempontok szerint.

16.       Az optimális iskolamodell jellemzői

Az optimális iskolamodell elméletileg leírható jellemzői és a megismert valóság. Milyen módon lehetne a valóságot az optimális modellhez közelíteni? Szakterületén versengő módszertani irányzatok jellemzése, az optimális iskolamodell szempontjából való elemzése.


Javasolt összefoglaló szakmunkák,

amelyek további tájékozódásra alkalmas bibliográfiát is tartalmaznak

 

Bábosik I. (1999): A nevelés elmélete és gyakorlata. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.

Bábosik I. (2003): Alkalmazott neveléselmélet. Bp., OKKER

Bábosik I. – Kárpáti A. szerk. (2002): Összehasonlító pedagógia. Bp., BIP Kiadó

Bagdy E. (1986): Családi szocializáció és személyiségzavarok. Bp., Tankönyvkiadó

Bodzsár É. (2003): Humánbiológia: Életkorok biológiája. 1. A pubertáskor. Bp., Eötvös Kiadó

Buda B. (1986): A személyiségfejlődés és a nevelés szociálpszichológiája. Bp., Tankönyvkiadó

Falus I. szerk. (2003): Didaktika. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.

Falus I. – Kimmel M. (2003): Portfólió. Bp., Gondolat Kiadói Kör

Halász G. – Lannert J. szerk. (2003): Jelentés a közoktatásról… Bp., OKI

Hunyady Gyné – M. Nádasi M. (2004): Pedagógiai tervezés. Comenius Bt.

Kulcsár Zs. szerk. (1999): Morális fejlődés, empátia, altruizmus. Bp., ELTE Eötvös Kiadó

Közoktatási törvény (Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról. Utolsó módosítás: 2003.)

Mészáros A. szerk. (1999): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. Bp., ELTE Eötvös Kiadó

M. Nádasi M. (2000): Adaptivitás az oktatásban. Comenius Bt.

M. Nádasi M. (2003): Projektoktatás. Bp., Gondolat Kiadói Kör

Nahalka I. (2003): Túl a falakon. Bp., Gondolat Kiadói Kör

Petriné F. J.:(2004): Problémaközpontú csoportmunka. Bp., Gondolat Kiadói Kör

Rácz J. szerk. (2001): Devianciák. Bp., Új Mandátum

Ranschburg J. (2001): Szeretet, erkölcs, autonómia. 5. kiadás Bp., OKKER Oktatási Kft.

Ranschburg J. (2001): Félelem, harag, agresszió. 10. kiadás Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.

Szekszárdi J. szerk. (2001): Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. Bp., OKI-Dinasztia

Szivák J. (2003): A reflektív gondolkodás fejlesztése. Bp., Gondolat Kiadói Kör

Vámos Á. (2003): Metafora a pedagógiában. Bp., ELTE BTK Neveléstudományi Tanszék

Új Pedagógiai Szemle (www.oki.hu.)

Iskolakultúra (www.iskolakultúra.hu.)

 

A választott téma feldolgozása folyamán természetesen a hallgató korábbi tanulmányai, a szakmódszertan tanulmányozása során megismert, ajánlott vagy éppen önállóan felfedezett szakirodalom szintén felhasználható.