A tanári szakdolgozattal kapcsolatos információk a következő helyen érhetők el: http://tkk.elte.hu/szakdolgozat/
A tanári szakdolgozat témája szerint két típusú lehet: tisztán szakmódszertani, illetve diszciplináris dolgozat. A két dolgozattípussal kapcsolatos információkat az alábbiakban részletezzük, illetve táblázatban is összegezzük a legfontosabb különbségeiket (példaértékű dolgozatokért lásd az alábbi felsorolást)
1. Szakmódszertani szakdolgozat
A dolgozat szakmódszertani jellegű, azaz témája a biológia, vagy ahhoz szervesen kapcsolódó nevelési-oktatási cél (pl. egészség- és környezetnevelés) tanításával kapcsolatos probléma, módszertan, gyakorlat, projekt, tananyag fejlesztés. A témának lehet pedagógiai vagy pszichológiai vonatkozása. A hallgató a Biológia Szakmódszertani Csoport által meghirdetett témakörökön belül választhat egy témát, de egyéni érdeklődés esetén a témakörökön kívüli saját témát is hozhat. A szakdolgozat biológia szakmódszertanos oktató témavezetésével készül. Témától függően a pedagógiai kipróbálás, reflektálás valós tapasztalatok alapján erősen javasolt, a dolgozat értékét növelik (például valamilyen tananyag fejlesztés, vagy tanösvény létrehozása esetén ezek tanulókkal történő kipróbálása, vagy például az érintőképernyős eszközök tanításba integrálása téma esetén kérdőíves felmérés a diákok/tanárok körében). A dolgozat bírálója szintén biológia szakmódszertanos oktató.
Korábban készült, példaértékű szakmódszertani tanári szakdolgozatokat lásd alább.
2. Diszciplináris szakdolgozat
A tanári szakdolgozat készülhet a Biológia Intézet bármely tanszékén, diszciplináris dolgozatként is. Ebben az esetben a dolgozat két fő részre különül: nagyjából 2/3 részben a kutatási kérdést, kutatómunkát mutatja be. Ez a rész hasonló egy biológus MSc szakdolgozathoz tartalmát és felépítését tekintve, azonban terjedelme rövidebb, mivel a dolgozat kiegészül egy szakmódszertani résszel is, ami nagyjából a dolgozat 1/3 részét képezi. A diszciplináris dolgozat témavezetését nem szakmódszertanos egyetemi oktató/kutató kolléga végzi, és a dolgozat bírálója is nem szakmódszertanos, a diszciplináris rész témájában jártas oktató/kutató. A diszciplináris rész az intézeti tanszékek által kiírt szaktárgyi szakmai kutatási témából vagy szakirodalom feldolgozásból készül, hasonlóan a biológus MSc dolgozatokhoz. A dolgozat szakmódszertani részében (nagyjából 10-15 oldalnyi terjedelemben) a hallgató feladata annak bemutatása, hogy a diszciplináris részben bemutatott téma hogyan kapcsolódhat a biológiatanári tevékenységhez. Amennyiben a szakdolgozati téma megjelenik a közoktatásban, akkor például ki lehet dolgozni egy témakör tervezetét, ahol ez a téma is szerepel, óravázlatokkal és az ezekhez kapcsolódó oktatási segédanyagokkal. Ha viszont nagyon speciális a téma, akkor például ki lehet dolgozni hozzá egy szakköri tematikát, amelynek részét képezheti többek között ez a kutatási téma is. A kiegészítő fejezet elkészíthető terep- vagy laboratóriumi munkalapok gyűjteményére és a kutatási témához kapcsolódó digitális tananyagokra alapozva is. A feldolgozás során a közérthető és gyakorlati jelentőséggel bíró információkra érdemes koncentrálni. A szakmódszertani rész pedagógiai kipróbálása nem kötelező. A kiegészítő fejezetet célszerű bevezetés, anyag és módszer, eredmények és összefoglalás részekre tagolni, de ha a téma úgy kívánja, ettől el is lehet térni. A dolgozat szakmódszertani részének nincs külön témavezetője: a hallgató ezzel a dolgozattípussal együtt azt is választja, hogy a szakmódszertani részt önállóbban készíti el: a diszciplináris rész témavezetőjének nem kompetenciája – így nem is feladata – a szakmódszertani rész készüléséhez hozzájárulni. A szakmódszertanos kollégáktól lehet kérni konzultációt, például az erre a részre vonatkozó tervekkel kapcsolatban. A dolgozat bírálója – a témavezetőhöz hasonlóan – szintén csak a diszciplináris résszel kapcsolatban ad véleményt. Fontos emlékeztetni mind a témavezetőt, mind a bírálót arra, hogy az MSc szakdolgozatoknál megszokott terjedelemnél rövidebb, tömörebb, kevésbé részletekbe menő szöveg készítése a feladat. Diszciplináris dolgozat védése esetén a dolgozat szakmódszertani eleme kiemelt fontossággal bír: a védésen a szakmódszertanos kollégák kiemelt figyelmet szentelnek a szakmódszertani résznek.
Korábban készült, példaértékű diszciplináris tanári szakdolgozatok
Tanári szakdolgozat típusa | Szakmódszertani | Diszciplináris |
Téma | Biológia Szakmódszertani Csoport által kiírt, vagy egyénileg hozott; a biológia, vagy ahhoz köthető nevelési-oktatási céllal (pl. egészség- és környezetnevelés) kapcsolatos probléma, módszertan, gyakorlat, projekt, tananyag fejlesztés | Biológia Intézet tanszékei által kiírt szaktárgyi szakmai kutatási témából vagy szakirodalom feldolgozásból készül, hasonlóan a biológus MSc dolgozatokhoz |
Szakdolgozat egységei | 100% szakmódszertani | 2/3 rész diszciplináris + 1/3 rész szakmódszertani |
Témavezető | szakmódszertanos oktató | intézeti oktató/kutató |
Témavezetés hatánya | teljes dolgozatra kiterjed | diszciplináris részre terjed ki |
Téma gyakorlati kipróbálása | minden esetben javalt, ha a téma/tanítási gyakorlat lehetővé teszi | nem kötelező |
Bíráló | szakmódszertanos oktató | diszciplináris oktató/kutató |
Bírálat hatálya | teljes dolgozatra kiterjed | diszciplináris részre terjed ki |
További témavezetéssel, bírálattal, vagy – hallgatóként – a dolgozat készítésével kapcsolatban felmerült kérdések esetén forduljanak a biológia szakmódszertanos oktatókhoz!
A biológia szakmódszertanos záróvizsgarésszel kapcsolatos információk:
Ebben a Biológiai intézetben lebonyolított záróvizsgarészben a hallgatók megvédik szakdolgozatukat és biológia szakmódszertani tételekből vizsgáznak. A védés során 10 percben kell összefoglalni a szakdolgozat eredményeit és célszerű mindeközben diasort is bemutatni. A diszciplináris szakdolgozatok esetében a szakmódszertani fejezetre az előadás végén kb. 2 percben kell kitérni. Ezen kívül még 5 perc jut a kérdések megválaszolására. A védésen a bírálóknak kell jelen lenniük. Amennyiben ez nem megoldható, akkor a szakfelelős előre jelzi a TKK-nak, hogy a védés nem a bírálókkal, hanem a bizottsági tagokkal lesz lebonyolítva. A védésen a témavezetők jelenléte is ajánlott. A bírálókat és a bizottság külső tagjait a TKK hívja meg.
A BIOLÓGIAI SZAKMÓDSZERTANI CSOPORT SZAKDOLGOZATI TÉMÁI
Egyéni érdeklődés nyomán további témák is kiírásra kerülhetnek!
Környezeti nevelési projektek
Új módszerek a környezeti nevelésben (témavezető: Kriska György)
Tanösvény szakmódszertani feldolgozása (témavezető: Kriska György)
Aszfaltút, mint poláros fényszennyező objektum terepi vizsgálatának szakmódszertani feldolgozása (témavezető: Kriska György)
A kiskőrösi Szűcsi-erdő éger-kőrises láperdejéhez kapcsolódó tanösvény tervezése és szakmódszertani feldolgozása (témavezető: Kriska György)
Digitális módszerek alkalmazása a biológia szaktanteremben
Digitális érettségi feladat gyűjtemény készítése és gyakorlati tesztelése (témavezető: Kriska György)
Modern szemléltetés a biológia tanításában (témavezető: Kriska György)
Digitális tananyag összeállítása eXe learning programmal (témavezető: Kriska György)
Linkgyűjtemény összeállítása, megjelenítése a Biológia tansegédben. Alkalmazási lehetőségek a biológia oktatásban (témavezető: Kriska György)
Interaktív Flash animációk újrahasznosítása a biológia oktatásában (témavezető: Kriska György)
Munka a biológia laborban
Mikroszkópos eszközök és módszerek a biológia oktatásában (témavezető: Kriska György)
Korszerű eszközök alkalmazása a biológia laboratóriumban (témavezető: Kriska György)
Új tanári bemutató- és csoportmunkában elvégezhető laboratóriumi kísérletek szakmódszertani feldolgozása (témavezető: Kriska György)
Szemléltetésalapú biológia tanítás (témavezető: Kriska György)
Mobiltelefonra optimalizált online kép és filmgyűjtemény és a hozzá tartozó szakmódszertani segédanyagok összeállítása (témavezető: Kriska György)
Munkalap gyűjtemény összeállítása laboratóriumi vizsgálatokhoz. A munkalapok megjelenítése a Biológia Tansegédben és alkalmazása a gyakorlati órákon (témavezető: Kriska György)
Elkészült szakdolgozatok 2020-tól
DIGITÁLIS TANANYAG FEJLESZTÉS
KÖRNYEZETI NEVELÉS
EGÉSZSÉGNEVELÉS
EGYES TÉMAKÖRÖK FELDOLGOZÁSA
OKTATÁSI MÓDSZEREK