Alaszkától a hófödte Andokig egyre melegszik a világ, s ráadásul elég gyorsan. Bár a földi átlaghőmérséklet csak 0,6 °C-kal több, mint a múlt század elején, a leghidegebb, legtávolibb vidékek mégis melegebbek lettek. S az aggasztó következmény? Jégolvadás, elapadó folyók, erodálódó partok, veszélyeztetett települések. A meleget az állat- és a növényvilág is megérzi. Századok óta irtjuk az erdőket, szénnel, olajjal és földgázzal fűtünk, széndioxidot és üvegházhatású gázokat bocsátunk a légkörbe, ami gyorsabban emelte a légkör CO₂ szintjét semhogy a növények és az óceánok elnyelhetnék azokat. Ahogy a CO₂ szintje emelkedik, úgy kúszik fel a higanyszál: előrejelzések szerint a század végéig újabb 1,5-5,5 °C-kal. A világ annyira függ a fosszilis tüzelőanyagoktól, hogy nem lesz könnyű a kibocsátás korlátozása. Három éve az USA elutasította a kiotói egyezményt, holott az is csak lassítaná az üvegházhatású gázok szintjének megemelkedését. A növekvő hőmérséklet szélsőségessé teheti az időjárást. A jégolvadás miatt megnő az óceánok szintje, az óceán hőmérsékletének és sótartalmának változása eltérítheti a tengeráramlást.

(Forrás: National Geographic Hungary, 2004. szeptember)